Kedves Dávid! Inkább leírom, mint személyesen mondom el mindezt, ismerve a hirtelen reakcióidat. Emlékszel, nevettél rajtam, mikor kimondtam, hogy vége, innentől nem folytatható tovább.Akkor este olyan sűrű volt a köd, hogy az út túloldalát sem láttam, mint ahogyan a…

Még mindig a választ várom. a gápem moraját nem zaklatja semmiféle hang. S a válasz nem érkezik....ott ül mellettem, a semmibe néz, nem mer megérinteni, nem mer rám pillantani. Tudom mit akar, azt is tudom fél megfogalmazni gondolatát, inkább elmereng s nem veszi észre, hogy…

Abban a pillanatban, amikor Kornélia, a kecses, 50-es éveiben járó, apró zongoratanárnő első kávéját 1914-ből származó Steingraeber hangszerére teszi, már messziről észreveszem a szabályos, arányos testet, éppen kézbeillő méreteivel. Kizárt, hogy csak nekem tűnik fel akkor.…

A huszonhét éves Tibi aranybarna testén feszül a fürdőruhaalsó. Én tizenhat vagyok, lapos testem és fiúsra nyírt hajam dacára vadul termékenység táncot járnak bennem a hormonok. Egy hétre jöttünk a szigetre, Tibi, Marika néni unokaöccse, mutatta meg az apartmant, anyámnak a…

Beesik még valami szürkület a lombokon át a Fáci teraszára, összemosódik nagy, selymes cigifüsttel, mohón nyelik a fiúk a négyegyest. Átlagos hétfő este van. A helyemben te is ilyenkor innál.Harsány felkacagások közepette – hétvégén ígymegúgy – meleg nyugalommal…

Az úton, miközben keressük a megoldást problémánkra, elképzelhető, hogy akadályokba ütközünk, elfáradunk, egy kicsit megpihenünk, hogy erőt gyűjtsünk a folytatáshoz, újra nekiindulunk, lehet, hogy rossz irányba, lehet, hogy eltévedünk, de vissza nem fordulhatunk, mert a cél,…

Hiányzott valami, ami miatt még nem mondhattam el: Igen, ismerem ezt a férfit, tetőtől talpig! Vágytam rá, ahogy ő is rám. Szeme tüzében égtem. Ez a perzselő tekintet pedig, egyre közelebb csalogatott magához. Egy óvatlan pillanatban hirtelen az ölében találtam magam. Vele szemben…

Történt egyszer, hogy megkerestem kedvenc argentin tangó cd-met, leheveredtem az ágyra, behunytam a szemem, és átadtam testemet és lelkemet a szenvedély ritmusának. Az argentin tangó iránt érzett szenvedélyem pont olyan erős volt, mint amilyen szenvedéllyel éltem életemet is.…

A srác visszatért kávéjával. A képernyőre nézett. Egy cetli mutatta, hogy merre találja a kétoldalas, sárga papírra írt levelet. „Drága Y-kromoszómás! A vesémbe látsz. Bár a melltartóm alá szeretsz leginkább benézni. Tudod egy sóhajomból, egy elnyafogott…

Elhatározta, hogy aznap ha törik, ha szakad, megmondja. Már három hete készült rá, de amikor megpillantotta Mirát, elhagyta a bátorsága. Tudta, a lány szenvedélyesen ragaszkodik hozzá, és összeomlik, ha szembesül az igazsággal. A lány kedves szavai, szerelmes pillantása csak…

Családállítás. Nem az övé, nem az enyém. Mi csak szereplők vagyunk, tét nélküli bábok.Ha lehunyom a szemem, most is érzem: állok vele szemközt. Előbb az arca remeg, nem akar sírni, majd a bal lába, a kezei, de ekkor már az én gyomrom és mellkasom is összefacsarodik. Kétséget…

Sajtóreferens olvas és szemléz. Napi nyolc órában hullámzik előtte a betűk hordaléka.Időnként kivet magából egy-egy hírt a tenger. Például, hogy brit kutatók szerint a férfiak átlagosan napi 40 percet stírolják a nőket, akik 20 perc körül teszik ugyanezt. Gondolatban…

Ziláltan, fékevesztetten érkezett, mégis úgy, mint aki tudja, végső állomása én vagyok! De az állomáson még sem tudott megállni… Talán túl nagy volt a lendület. Talán megijedt... Épp hogy csak lassított, aztán továbbrobogott… Hát nem látott, nem vett észre…

A pokol legmélyebb bugyrai. Anima és Animus találkozása. Ha elmennék hozzá, most csak búcsúzni tudnék. Olyan mintha már rég ezen mesterkednék a vágy látszata alatt. Nem ő kell igazán, csak majdnem. Még nem is volt semmi, mégis búcsúzni kéne és felejteni. Ez a lángolás kell,…

Júlia nagyot sóhajtott és újra kavarni kezdte a szotyogó tejbedarát. Gondolatai újra és újra kiröppentek a kormos falú konyhából, messze a mohás oldalú, roggyant kis háztól. Az emlékezés, mellyel rendszeresen kínozta magát az egyetlen menedéke volt.A boldog gyermekkor kacagása…

Késő délután volt. Gábor boldogan sietett haza a munkából. Hazaérve feleségét a konyhában találta, most valahogy még szebbnek látta. Az ablakon beszűrődő napfény meg-megcsillant hosszú, barna haján, zöld szemei még élénkebbnek hatottak. Jókedvűen készítette a…

A romok között szaladok. Észrevett. Követ. Nem tudom lerázni... de legalább engem követ, nem az ahtámat.Utolér. Megküzdünk. Az erőtől átitatott indám csapja húsát, de nagyon jól tud hárítani, és kevés alkalommal tudom eltalálni. Támad. Már a magas fák között lendülünk…

- Lenne a feleségem?A lány döbbenten pillantott az idegenre.Göndör hajú, magas, rendkívül sovány ember állt előtte. Öltönyt viselt, gomblyukában piros szegfűvel, megjelenése harmóniát és nyugalmat sugárzott. Ettől némileg elütött a hóna alá dugott citromsárga mappa.- Hogy…

Éjfél elmúlt és Kata még mindig a számítógép előtt ücsörgött. Mellette egy üres kávésbögre és egy kiürült energiaital doboza. Hiába: másképp nem megy az éjszakázás…Odakint az utcán már csend honolt. A téli sötétségben hangtalanul hullt a hó. Kata felállt a…

A nap már majdnem teljesen belebukott a hullámzó, kék víztömegbe, de annyi ereje még van, hogy a vörös és a narancs összes létező árnyalatára színezze az eget. Naplemente van. A hullámok csak csendesen csapkodnak, tudják, hogy nekik most csak ennyi a dolguk.Egy kiugró…

Mások nyaralni járnak erre, a Jón-tengerhez. A Nő dolgozni érkezett. Az egyetem egy tanyán rendezett be szállást. Eukaliptuszok, néhány lapos, termetes kaktusz. Meseszép virágok, sok a szamóca. Kétemeletes, egyszerű meszelt ház, vaságyak. Amikor beindul a szezon, tucatnyian is…

Régóta nem vársz semmit.Mikor a termékenység elmúlik, lekopnak a fiatal illatok a testről. Hiába a mósusz, Phaidra, a nedvek: szignálok, és finom ráncaid és hajlataid kipárolgásától ösztönösen elhúzódnak a Hyppolitosok, és ha éppen csak melletted van hely a buszon,…

Helyet foglalunk az asztalnál. Velem szemben ülsz és várod, hogy mondjak valamit. Makacsul hallgatok. Úgy teszek, mintha a pincért figyelném jön-e már. Nem tudok a szemedbe nézni. A mondatokat ismételgetem magamban, amiket előre megfogalmaztam ilyen esetekre. Könnyed, felszínes…

Jó, kis, rendes tarisznya volt. Nem különösebben szép, de praktikus; mindig elfértek benne az aktuális szövegkönyvek és néhány doboz cigaretta. Sosem panaszkodott, csendben tűrte a néma órákat, mit egy lepusztult öltöző mocskos padlóján volt kénytelen eltölteni. Még akkor sem…

– A világon élő hárommilliárd nő közül te vagy a legcsodálatosabb.– És a legszebb is? – kérdeztem, hogy próbára tegyem, meddig képes elmenni a széptevésben.– Igen, és a legszebb is.Nem vagyok igazán szép, de mindig arra vártam, hogy egyszer valakit…