Beesik még valami szürkület a lombokon át a Fáci teraszára, összemosódik nagy, selymes cigifüsttel, mohón nyelik a fiúk a négyegyest. Átlagos hétfő este van. A helyemben te is ilyenkor innál.

Harsány felkacagások közepette – hétvégén ígymegúgy – meleg nyugalommal veszi körül szemem a sört. Meredek bele, tolja szét a szemem a buborékokat, feltapadnak ívesen az üveg falára, kerekedik, selymes, csodás izgalom, akár egy gyöngyökből kirakott mo…

- Te Ádi! Hu-ú! Mit bambúsz má, na, meséld csak el, hogy volt múltkor a villamoson!
- Ja – kapcsolok -, a csaj?!
- Az, tudod mék!
- Persze… Hát, ettem reggel, semmi különös, csak rajtam a nagy késés, szóval a kaja még a számban, és így rohantam fel a villamosra. Nyílik a nagy kék ajtó amikor is javában rágok, mint valami hód; és a szezám egy csodálatos lányra tárul rá. Ott állt szemben. Persze elkapta a tekintetét, de pont attól tudod, hogy figyel, hogy elkapja. Beálltam résre, lásson, ha akar. Meg lássam, ha akarom. És megindult velünk a gép. Rövid időközökkel, sokszor néztünk össze, kölcsönös, abszolút vonzalom. Kábé egyszerre röhögtük el magunkat. Mert néztünk össze, és mindketten úgy rágtunk, mint valami lámák. Körbearccal. Ez tetszhetett neki. Hogy rágunk. Ő röhögi, hogy egyszerre tolja a villamoson a rágót egy sráccal betanult, zsenge, reggeli flörtje közben, legalábbis azt hiszi…, én meg röhögöm, hogy a napom így indul, hogy mosdatlan pofával, kialvatlanul és másnaposan, miután felszállok a villamos mindigvénasszonyos tömegébe, egy csodálatos kis ribanc azt röhögi, hogy együtt rágózunk, miközben nekem javában szalonnabűrrel (!) van tele a pofám…

(- Nebassz…!)
(- Azta!)
- …de!! Dehogynem. Azért csak mosolyogtam bátran, meg ne öljem a poént. Hadd kapja meg a flörtadagot, meg hát már ott, akkor azt röhögtem, hogy ebből itt milyen sztori lesz most.
(- Höhh, Geca!)

Ennyi. Eztán a szavak másfelé viszik el őket, megy az este tovább, ahogy szokott. Csak… előbb még eszembe jut, hogy talán soha, senki nem volt velem ennyire nő, amióta Évi két év után szemrebbenés nélkül betolta, hogy végig hazudott.

A nőkkel azt hiszem ez lehet. Hogy igazából nem is hazudnak. És legfőképpen; nem nekünk.

Mert ez igazából játék. És igazából maguknak csinálják.

Mi meg csak asszisztálunk, mosolygunk, néha jó is közben…, meg… legalább egy sztori megmaradjon belőlük. Valami…, egy sör mellé való.

És elindulok be, az első vodkáért.

Hozom kifelé, tele van vele a kezem, és nézem, ki ne ömöljön. Próbálok sehova sem nézni. Legfőképp nem befelé… Nagy feketeség tódul be a Fáci teraszára, belekarcolnak töredezett, szilánkos cigifüstök, s közben nyelik a fiúk a négyegyest. Átlagos hétfő este van.

A helyemben te is ilyenkor innál.

Ilyenkor is.