Sajtóreferens olvas és szemléz. Napi nyolc órában hullámzik előtte a betűk hordaléka.
Időnként kivet magából egy-egy hírt a tenger. Például, hogy brit kutatók szerint a férfiak átlagosan napi 40 percet stírolják a nőket, akik 20 perc körül teszik ugyanezt. Gondolatban javítja: az ellenkező nemmel. A kutatás biztos nem vizsgálta, fut át rajta, hogy nők hány percig nézegetnek nőket, pedig fel tudná sorolni, kin milyen ruha volt a folyosón, de ez hozzátartozik, nem öltözhet túl vagy alul. S hogy e napi 40 perc a férfiaknál, tér vissza a hírhez, 65 évvel (mint átlagéletkorral) számítva egy évre esik. Nőknél, értelemszerűen, a felére. Róluk azonban nem esik több szó. Másrészt, gondolja tovább, ott hosszabb életkort szokás alapul venni, ám annyit mégsem, hogy beérjék a férfiakat! Aztán másik hír csapódik ehhez, valahonnan az USA-ból: az Egyesült Pszichoterápiás Kutatócsoport kimondta kongresszusán, hogy a nemi orientáció nem változik. A hír kiemeli, milyen nehéz volt − szavazással! − erre az eredményre jutni, mivel a vallásos orvosok megváltoztathatónak tartják a nemi identitást. A közlemény azt is jelzi, hogy az „átszoktatottak” között milyen sok az öngyilkos. A harmadik hír mindennek esszenciája: négyévnyi együttélés után egy meleg pingvinpár egyik tagja megcsalta „exét” egy nemrég megözvegyült nősténypingvinnel. Korábban a hímek együtt költögették a gondozótól kapott tojásokat, de a csalfa hím immár a nősténnyel épít fészket. Elhagyott párja melankóliába esett. Az állatkert környezete pedig felbolydult. A pingvinek ketrecnél lelkész prédikál a heteroszexualitás természetességéről. A melegek természetesen tiltakoznak. Parázs vita: a globális felmelegedés feltartóztatható-e?
Ezek után sajtóreferens szinte várja a kalkulációt a gazdasági rovatban, hogy na mármost: egy meleg fiú hány percet tölthet az azonos és különböző neműek napi stírolásával? Egy lány? S tovább bonyolítandó: egy transzvesztita vagy egy pingvin? S hogyan módosul az egyenlet, ha pszichoanalitikusuk vagy állatkerti gondozójuk hívő ember? Matek-feladatgyűjteménybe illő példák, tudja. Ehelyett csak részvénypapírok értékeivel találkozik. A forint fizetőértéke itt dagály-, ott apályszerűen változik, mert bár a számok nem hazudnak, időnként a szoknyából is kilóg a lóláb. A kapitány neme azonban senkit nem érdekel.
Most őt sem. Elindul a maga húszperces ebédszünetére. A körúton hidak és pallók. Szindbádarcú lány nyújtja felé a falafelt a Szeráj ablakából. Rámosolyog. Igen, hát hajózni muszáj. S hogy navigálni ki fog? Hát majd a pingvinek! Fejükben iránytű, s náluk minden fekete-fehér, ugyebár.
