Zakariás a gép előtt ült, elolvasta a friss híreket, majd hobbijának a sakkozásnak hódolt. Néhány parti után rájött, hogy nincs formában, és jobbnak látta befejezni.

Rákattintott a népszerű közösségi oldalra, és Zakariás az öreg szaki, régi ismerőseit látva megállapította, hogy elszálltak az évek. Rég volt már fiatal, még pár év és élvezheti a nyugdíjas életet.

Eszébe jutott fiatalsága, és élete nagy szerelme, Irma. Nős volt már, amikor munkahelyén felfigyelt a lányra. Szép fiatal, barna lány volt, a külvárosból járt be dolgozni. Gyönyörű hófehér fogai, igazi gyöngysorként csillogtak valahányszor elnevette magát. Sokszor nevetett, és ilyenkor Zakariás szívéig hatolt gyönyörű szemeinek nézése. Zavartan, lángoló arccal és fülekkel próbálta végezni munkáját. A lány szorgalmas volt, és rendszerető. Állandóan pakolászott a gép körül ahová beosztották. Néha összevitáztak, mert hol az egyik, hol a másik szerszámot kellett keresgélnie. Zakariás szerette ezeket a vitákat. Okot talált arra, hogy megszólítsa. Nem sejtette, hogy a történések irányítva vannak.

Irmának tetszett a fiatal mester, amit nem is igen titkolt. Mindenről kerek és határozott véleményt formált, s már az első napon megállapította, hogy Zakariáshoz nem illik a felesége. Irigyelte az asszonyt aki szintén ott dolgozott, és amiért „kisajátította”magának a férfit, aki oly közel van az ő szívéhez. Teltek a napok, a „viták” egyre gyakoribbá váltak, - meghatározóak lettek kapcsolatukban. Vitázva beszélgettek, és vallottak érzéseikről. Kénytelenek voltak, mivel a munkatársak előtt takargatni kellett a bimbózó kapcsolatot. Volt pletyka elég, nem hiányzott hogy a szájára vegye őket az üzem. Kapcsolatuk egyre jobban elmélyült. Ha késett pár percet egyikük, vagy csak nem volt még szem előtt, - a másik már aggódva, izgatottan fürkészte a bejáratot. Mindez elmúlt abban a pillanatban, mikor az imádott kedves, feltűnt a bejáratnál. Teltek a hónapok, és Zakariás felesége hosszú, kényszer -szabadságra ment. A férfi szerette a feleségét, úgy mint ahogyan a férjek szokták a feleségüket, de Icába, őbelé igazán szerelmes volt. Soha egy lány sem volt rá akkora hatással mint ő. Úgy vonzotta mint részeget az árok. Mindég csak felé indult.

Egy felejthetetlen év következett. Műszak után, ha csak tehették találkoztak. A szenvedélyes szerelmi kapcsolat mellett, talán a lelki volt a nagyobb. A langyos nyári estékbe nyúló beszélgetések, forró csókokkal és ölelésekkel teltek. Így múlt el az év. Zakariás váratlanul elköltözött. Messze, nagyon messze, családi okok miatt. Búcsú nélkül ment el. Több mint harminc éve …

Most ül a monitor előtt, és nem hisz a szemének.

A rég nem látott, de soha el nem felejtett kedvese néz szembe vele.

Rátalált!

A billentyűk csendes, összevissza kopogása azt sejteti, - hosszú lesz a levél ...