Nyár volt, szikrázό meleg nyár. Megkezdődött az iskolai szünet.

Renáta elhatározta, hogy egy hόnapig dolgozni fog. Sikerült is találnia egy irodai munkát

Megilletődve lépte àt az iroda küszöbét, ahol egy idős úr egy molett hölgy kíséretében fogadta. .

Gyere ülj le ehhez az írόasztalhoz, mondta neki az úr kedvesen. A hölgy szívélyes mosollyal fordult Renáta felé.

-Hanyadikba jàrsz?- kérdezte tőle és ivott egy korty kávét.

Most megyek első gimnáziumba, felelte Renáta és várta az utasítást, hogy mivel is kellene kezdenie a munkát.

Ekkor kinyílt az iroda ajtaja és megjelent a nagy Ő. Egy magas szőkésbarna hajú fiatal férfi lépett a terembe. Mélykék szemének mosolygό pillantása simogatόan pihent meg a lányon és Renáta úgy érezte, hogy ez a tekintet teljesen megbabonázta. Nem tudta levenni szemét a fiatal férfirόl.

-Mi az, segítséget kaptak? –kérdezte félig gúnyosan, félig kedvesen. Vagy csak Renátának tünt a férfi hangja gúnyosnak?

- Igen, Renáta diáklány, aki kisegít minket ebben a nyári melegben.
-Kisbaba! Nem lett volna jobb a Balaton hullámaiban lubickolni, mint beásni magát ezekbe a papírhalmazokba? - kérdezte a fiatalember.

-Ugyan hagyd őt, jegyezte meg Mária, a titkárnő, hiszen ez még gyerek!

Renátának a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy tekintetét elfordítsa a férfirόl.

Másnap, amikor meglátta, úgy érezte, mintha égi zene szόlalt volna meg és meglepetéssel észlelte szívének kalapálását.

Egész lényét valami furcsa szomorú boldogság érzése töltötte el, amit mindenképpen el akart titkolni.

Kollégái egy nap Rudolfrόl beszéltek. –Oh, ő legalàbb 70 éves, jegyezte meg Renáta lesütött szemmel.

Mindenki nevetett.

Két nap múlva, a 27 éves fiatal férfi felemelte Renátát , magához szorította és mélyen a szemébe nézve megkérdezte: -Hány éves is vagyok?

A kisány elfordította fejét és alig hallhatόan mondta: -70 éves.

Rudolf felsόhajtott és elengedte Renátát.

-Milyen ostoba vagy! –mondta a kislány magának. –De nem szabad, hogy tudja, hogy csak sejtse is, hogy imádom.

“Tündérkirályfi, légy a párom!- hallotta egy belső hang zokogását..

Renáta, minden akarata ellenére csak Rudolfra gondolt, mindenütt csak őt kereste.

Egy nap egyedül volt az irodában, amikor hirtelen kinyílt az ajtό és belépett a titokban úgy imádott férfi.

Renátában feltámadt az örök nő, a csábítό Éva , akinek tartásában, nézésében megmutatkozott a férfi iránti vágy.

Rudolf megérezte a feléje sugárzό érzelmek erejét és egy pillanat alatt Renáta mellett termett. Szemében a lágyan sugárzό kedvesség helyett egy furcsa vad fény jelent meg.

Renáta megijedt, szíve helyesen dobogott.

Rudolf megmarkolt egy széktámlát, fejét megrázta és kirohant az irodábόl.

Renáta egész testében remegett. - Mi történt?- kérdezte magátόl.

Ettől a naptόl fogva Renáta és Rudolf kölcsönösen kerülték egymàst.

A nyár lassan végéhez ért és elkezdődött az új tanév.