Fiam szemében már csak a meccs előtti izgalmat láttam, szótlanul sétáltunk a hatalmas pálya felé. Szemem körbepásztázta a terepet, kerestem az ellenfél edzőjét. Helyes, olyan negyvenes lehet. Rajta felejtettem a szemem és szinte megbűvöltem. Ő rám nézett. Pillantása égetett.

Vásárlás közben is még ő járt a fejemben, miért vonz annyira? Majd hatalmas szemmel bámultam a mellettem álló, mosolygó férfira, aki olyan közel állt hozzám, hogy éreztem arcszesze illatát. Egy órája még nem tudtam levenni róla a tekintetem, és most ott álltam bambán, hang nélkül.

- Csak nem utánam jöttél?- kérdezte.

Elvörösödtem. Zavartan arról motyogtam, hogy itt lakom a közelben és csak vásárolni jöttem. Felnőtt nő vagyok, és nem tudok egy értelmes mondatot kinyögni. Biztosan hülyének néz – gondoltam.

- Örülök, hogy találkoztunk – mondta. Láthatóan nem zavarta esetlenségem.

- Én is örülök – válaszoltam.

Hetekkel később: Izzasztó meleg volt, vékony kis ruhámat is páncélnak éreztem, árnyékot kerestem. Ekkor láttam meg Őt. A szívem a torkomban dobogott.

- Szia, hát újra találkozunk. Ideje bemutatkoznom. Németh Zoltán vagyok. Ennek a csodás szempárnak ki a tulajdonosa? – kérdezte tőlem.

­- Balázs Annával állsz szemben, aki nagyon örül, hogy újra lát. – válaszoltam.

- Az igazat megvallva, megkérdeztem, hogy itt lesztek-e, csak ezért hoztam el a csapatomat, hogy téged lássalak…

Vágyakozva néztem rá. Anna, szedd már össze magad, nem kívánhatsz egy férfit, akinek a nevét is csak egy perce tudod. Ezután folyamatosan a pillantásáért esedeztem. Ő is ezt tette. Vibrált közöttünk a levegő. Búcsúzáskor egy puszit nyomott az arcomra, érintésétől megremegtem. Ajkát nehezen vette el, ő is megrészegedett közelségemtől. Egy papírt nyomott a kezembe. A telefonszáma. A táskámba süllyesztettem, és már vártam, mikor lesz alkalmam beszélni vele. Éjjel írtam egy sms-t, amire szinte azonnal jött válasz. Egy randi. Százszor elképzeltem, milyen lesz vele lenni, szerettem volna már érezni.

A hét nehezen telt, de mégiscsak péntek lett végre. Csengettek.

- Szia, végre kettesben…

Majd egy lágy puszit nyomott az ajkamra. Legszívesebben azonnal magamhoz húztam volna. Nagyon finom illata volt. Hamar közös témákat találtunk, elmélyülten beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Vacsora, majd finom bor. Zoltán kiigazított az arcomból egy hajtincset, keze hozzáért a bőrömhöz, elakadt a lélegzetem. Szerelemre éhesen megelevenedett a testem. Rám mosolygott édesen, dörömbölni kezdett a szívem. Érezni akartam már. Égetett a vágy, és amikor felém nyújtotta a kezét, örömmel simultam hozzá. Nézett rám, figyelte az arcomat, a szemében kíváncsiság és érdeklődés. A nyelve hegyének apró érintésével szikrákat lobbantott a bőrömön, azt akartam, hogy soha ne legyen vége. Hátravetettem a fejemet és belefeledkeztem ebbe a tetőtől talpig beborító, csodálatos élménybe. Követelőzően estünk egymásnak, mint akik először ízlelik meg a test örömeit. Meztelenül feküdtünk immár, felfedezve egymás testének minden porcikáját, majd halkan azt suttogta:

• Szép vagy. Tudtam, hogy ilyen érzéki leszel.

Úgy éreztem, ezekért a pillanatokért születtem nőnek. Lázasan szerettük egymást, kielégítve egymás iránti mohó vágyunkat. Végül eljött az a csodás pillanat, amelyhez mindketten egyszerre érkeztünk.

Csöndben feküdtünk, szívünk zakatolását hallgatva. Átadtuk magunkat egymásnak, testestül-lelkestül. Éreztem, most kezdődik csak az igazi életem. Ő lesz ezután az útitársam a paradicsomba, onnan a focipálya széléről…