Egy nő a parkban az Arborétumban napozott félmeztelenül, bokrok vették körül, jól kileste azt a helyet, ahol, ha nem jön sok látogató, elvileg takarásban van. Délig nyugalma volt, csak a méhek és a szúnyogok látogatták a Rába parton. Kis zsebrádiójából a tánczenei koktél hangjai hallatszottak. Épp napolajjal kenegette magát, amikor egy kellemes bariton megszólalt a háttérből.

  -Ne haragudjon, hölgyem, de nem nézek oda, csak egyszer pillantottam oda, tényleg, lehetne egy kérésem?
-Ugyan, kérem, ha kukkoló, megnyugtatom, hogy a zsebrádiómmal fogom fejbe verni, egyébként a mobilomon hívom a zsarukat.

De beszéd közben azért hátranézett és a bokrok között egy nagyon helyes, borostás férfit vélt felfedezni. Jó hapsi – gondolta magában, de nem akart rögtön belemenni az ismerkedésbe, fölkapta a melltartóját és a kis zöld atlétát.

(A Narrátor meg a magaslesről figyelt.)

- Kérem, hölgyem. Egy fotót szeretnék készíteni Önről, csak az arcáról, nagyon gyönyörű. Mellesleg fotóriporter vagyok a Tükör újságnál, Béládi Béla volnék. Természetesen, ha elfogadják a művem publikálásra, a honorárium fele az Öné.

- Ugyan, kérem, amatőr hazudozó maga, ha komoly paparazzó lenne, már mutatná az igazolványát, szerződés-mintát dugna az orrom alá! Menjen tovább és nem lesz semmi baja.

- Na de én azt szeretném, ha lenne. – A férfi közelebb lépett.
- Jó. Nem bánom. De névjegyet adjon előbb.
- Itt van. – A fotóriporter odaadta. Majd csinált egy képet. A hölgy pózolt, átölelte a fát.
- Üljünk le beszélgetni. – Javasolta a férfi.
- Jó. Ott egy pad. – Leültek. A férfi megmutatta a digitális képet.
- Tetszik – mondta a nő. Közben a zsebrádiót leejtette.
- Ó, hölgyem, régen a zsebkendőjüket ejtették le a nők. – A fotós gyorsan fölkapta a tárgyat, de közben megpuszilta a hölgy bokáját.
- Erről nem volt szó. – A hölgy nevetgélt és hagyta magát. A férfi simogatni kezdte a lábszárát.

Ebben a pillanatban a narrátor alatt leszakadt az ág. Nagy reccsenéssel és huppanással esett mögéjük a fűre.

  -Bocsánat, drága barátaim, csak ornitológus vagyok és tanulmányoztam a rigók nászát.
-Tűnjön el. – Mondta a férfi. De a Narrátor nem ment messze. Megkerülte a tisztást és újra leskelődni, hallgatózni kezdett.

A fotóriporter már a kezébe vette a hölgy meztelen talpát és masszírozgatta.

- Hogy találtál rám – kérdezte a nő.
- A bejáratnál szúrtalak ki. Onnan követlek, figyellek.
- Ez elképesztő. Akkor csókolj meg, valami azt súgja, hogy jó lesz veled.

És akkor a Narrátor haza ballagott. Megsimogatta alvó feleségét és nagyot rúgott a macskába.