Óóóóhhhh, az én Trikim a mókusos alsógatyájában! Még akkor vettem neki, mikor úgy voltunk egymással, mint Tom és Jerry. Egyszerűen csak valami használhatatlan szarral akartam meglepni a szülinapján, hogy kicsesszek vele. Tudod, olyan együtt vagyunk, de azért nyald ki a seggem ajándékot. Erre meg ez lett a kedvenc gatyája. Le se rohad róla.

Jézusom, de lehangoló látvány… és nem csak az alsógatya. Penész fehér bőr, apró májfoltokkal színesítve. Mindez huszonkilenc évesen. És én ennek a testnek egy darabját – na igen, egy eléggé aprócska darabját – vettem a számba majd három évig nap nap után. Hova tetted a szemed, Linda?

De most már vége. Ő ment balra, én meg… én meg egészen másfelé. Mégis úgy tűnik, hogy a Patrik srác megint jönne utánam, mint valami kóbor kutya. Na, azt már nem. Ki is törölöm a képet a telefonomból még mielőtt elkap a hév és felhívom. Pedig baromira bírná a srác, én mondom. Volt, hogy reggelig sugdolóztunk mindenféle szaftos dolgokat a telefonba. Persze ez a hülye azt hitte, hogy ilyenkor mindig magamhoz is nyúlok vagy mi. Hallja, hogy egy buszon ülök, és mégis képes azt hinni, hogy a cicijeimet markolászom. Nem, nem, Patrik, ezek az idők már elmúltak. Küldözgesd a pucér fotóidat inkább azoknak a gimnazista csajoknak, akikkel mostanában kefélsz. Mert azt csinálja a srác. Pár hónapja figyeltem fel rá, hogy egyre jobban beindul a lapos mellekért. Aztán idővel annyira oda lett értük, hogy össze is szedett kettőt. Oké, hogy a lány, akivel megcsalt már elmúlt tizenhat, de akkor is, hát szerencsétlen úgy néz ki, mint egy statiszta a Harry Potterből.

Na, de hagyjuk, inkább olvasom tovább a könyvemet, amit Tina adott. Tina szerint a modern világ petrezselyme a könyv. Elképesztő, mi mindent tud a pasikról az a csaj.

Áhhh, erre nem vagyok képes! De most komolyan, ki az a hülye picsa, aki végig bírja magát rágni a Vágy és vezeklésen? Rém unalmas ez a könyv. Persze arra azért elég jó, hogy felkeltsem ennek a pasasnak a figyelmét. Kellően jól néz ki, kellően közel van hozzám és… hát… valljuk be, elég rég voltam pasival ahhoz, hogy elővegyem a táskámból, magam elé tartsam és úgy tegyek, mintha olvasnám.

Lapozok.

Tina mondta, hogy a világ legegyszerűbb dolga felszedni egy jó pasit (azaz tiszta, intelligens, nem akar feleségül venni) egy vonat első osztályán. Persze neki könnyű, mert úgy néz ki, mint egy kurva. Ha akarja, ha nem, a férfiak tapadnak rá, én meg… hát, én meg eléggé olyan végzet asszonya féleség vagyok, akitől rettegnek a pasik, és akiről olyanokat gondolnak, hogy ez biztos okosabb, mint én, és hú, de rohadt nehéz lehet ezt a csajt kielégíteni, meg hogy biztos a pénzes pasikra bukik. Ilyen hendikeppel rohadt nehéz elindulni, nekem elhiheted. A könyvet is Tina ajánlotta. Ki se néznéd a csajból, hogy tud olvasni, erre ilyen nyálas izék sorakoznak a polcán a műfarok készlete mellett. Esküszöm, ez a csaj mindig meg tud lepni. Az én Robbie Turnerem meg csak játszik a hülye telefonjával. Biztos a kis Ceciliájának ír valami csöpögős üzenetet. Lapozok. Áááá, lehet, hogy túl gyors voltam. Na, mindegy, ezen már kár keseregni. A karom is kezd elfáradni. Át kéne tennem magam valami kényelmesebb pózba, valami olyanba, ami nagyobb betekintést enged a melleimhez. Kicsinyes dolog, tudom, de hát valamit valamiért.

Na, végre megszólalt az én Robbie Turnerem. Akkor csapjunk a lovak közé, Linda. Csak magadat ne add, kérlek, kérlek, kérlek. Próbálj meg a dugj meg még ma este, és a vegyél feleségül még ma este között lavírozni. Érzem, ez az este nehezebb lesz, mint egy elcseszett színházi előadás…I