Fejesugrás

Első éves főiskolásként kísérő voltam egy utazó gyerektáborban - angolul úgy mondják: counselor, van olyan ismerősöm, aki Amerikában csinálja ugyanezt, segéderő a táborozó gyerekek körül.

A táborvezető, korábbi általános iskolai tanárom hívott, és szívesen mentem a plusz nyári programra. Ugyan pénzt nem kerestem vele, de ingyenesen járt minden, utazhattam, szállás, ellátás.

Már egy éve jártam az első komoly szerelmemmel, aki egy nálam alig idősebb, vagány srác volt. Az érettségi körül jöttünk össze, kész mázli, hogy jól tettem le, mert az érettségi szünet alatt semmit nem tanultam, hanem ezzel a szerelmemmel mászkáltam.

Vagánysága felszabadított, a félénk lányból, aki korábban voltam, s akire időnként rászálltak a nagypofájú gimis osztálytársai, bevállalós csaj lett, néha már túlságosan is. Így eshetett meg a következő.

Egyik állomásunkon strandra mentünk, közel a kempinghez, ahol szálláshelyet kaptunk. Mindenkitől megkérdeztük, tud-e úszni, ettől függően olyan medencébe menjen, sekélybe vagy mélyvizűbe. Egyik gyerek persze belement a mélyvízbe és nem tudott úszni, de az úszómester rögtön kipecázta. Mindig vannak ilyenek, mint a hajókiránduláson is: - Bírod a hajót? Ha nem, válaszd a másik programot. - Bírom – mondja, majd végigrókázza a kikötőket, mert tengeribeteg.

Nagy volt a meleg, élvezetes a víz, sokan ugráltak fejest, s ugyan nem valami jól tudtam úszni, kedvet kaptam az utánzásra. Bumm, fejest ugrottam. De valahogy nem tudtam kijönni, elvesztettem az egyensúlyom, elmerültem.

Arra eszméltem, hogy fekszem a parton, s egy nagyon helyes, világítókék szemű, szőke srác hajol fölém, akin már előzőleg is megakadt a szemem. Ő húzott ki, ahogy észrevette, hogy valami baj van. Visszamosolyogtam. Nem is volt olyan rossz vakmerőnek lenni, hogy így végződött.

Este kiderült, a szőke srác is abban kempingben lakik, ahol mi, cseh barátaival nem messze tőlünk egy sátorban. Táncoltunk a helyi diszkóban, kilenc óráig, a takarodóig. Hívott, menjek át hozzá este tíz után.

Volt a gyerekek között egy tizenkét éves, túlfejlett lány, akire felhívta a táborvezető a figyelmem, nagyon vigyázzunk rá, mert folyton fiúzik, nehogy baj legyen. Mondanom se kell, most is próbált kiszökni.

Ez elgondolkodtatott, kell nekem ez az egyéjszakás szerelem? Hogy utána egy ismeretlen cseh apa babájával a hasamban gondolkodjak, mitévő legyek? Vagy elkapjak valamit? Nem mentem át a másik sátorba.

Másnap továbbmentünk.

Amikor a legjobb barátnőmnek meséltem erről hazaérkezés után, közbevágott: - De ugye nem csaltad meg a barátod? Akkor jöttem rá, hogy akivel jártam, eszembe se jutott azon az estén.