Ülünk a padon.Ülünk, és csak mi ketten vagyunk. Ő kicsit hátradőlve néz előre a rózsákra, én meg két kezemmel a deszkára támaszkodva kicsit előredőlve nézem őt. Haján vidáman csillognak vissza rám a napsugarak, de szeme csak a vörös virágokra szegeződik. Egy pillanatra én…
Bevállalod?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
